1.
Tűzpiros Ferrari csücsül a szokásos délutáni csúcsforgalomban. Valahányszor nekiindul, felbőg a motorja azon a jellegzetes mély, dübörgő hangon. Az emberek odakapják a fejüket, kisfiúk mutogatnak, ámulnak.
Az egyik gyalogosátkelőnél, ahol a villamos is jár, egy apuka fotózza mobiljával a feltűnő sportautót. Félig az úttesten áll, rajta a zebrán, de nem megy át, egy copfos nincstízéves kislány fogja a kezét, mit fogja!, húzza, fel, a járda felé. Mikor a verda továbbcsorog, hogy pár méterrel arrébb megint sorban álljon egy másik piros lámpánál, a férfi fellép végre a járdára. Jól összeszidja a lányát,
Minek rángattál?
A kislány nagyon elszántan, némiképp vádlón válaszol:
És ha meghalsz, mert nem figyeltél? Akkor én legyek nagyon szomorú? És mi lesz velem egyedül?
2.
Hat fiatal jön velem szembe, látszik, hogy külföldi diákok, van belőlük errefelé jó néhány, meg egyébként is messziről látni rajtuk, hogy nem magyarok. Az arabokon nyilván a külsejük miatt (ez a lány szemkápráztatóan szép pl.), de a viselkedésük is más, mint a magyar embereké. Szabadabbak. Megállítanak. Angolul kérdeznek, little research – mondják, készíthetnek-e hangfelvételt?, Nem – I said. Megkérdezik, mi a véleményem arról, hogy itt vannak – mint idegenek, úgy értik. You’re welcome! – mondom én, de már akkor hallom magam, hogy OMG, ezt nem így mondják, cserébe szélesen mosolygok, az egyik lány jegyzetel, ő szőke, nem tudom, honnan jött. Aztán azt kérdezik, hogy van-e mégis azzal valami problémám, hogy ők itt vannak, ezek szerint a welcome meg a mosoly együtt sem tették jóvá a Szívesen!-t, hát mi másért kérdeznék még egyszer, de egy másik szőke lány konkrétabban rákérdez, okoznak-e bármi fennakadást a jelenlétükkel. Nekem spec nem, gondolom magamban, de aztán eszembe jut, hogy némely german speaking student very szabadosan ride their bike és ez very dangerous for us with little childen walking on the … és nem és nem jutott eszembe a járda angolul, ezért hosszas krákogás után azt mondtam, hogy road, ami után egészen biztosan azt gondolják, hogy nem vagyunk normálisak, hogy kis gyerekekkel az úton sétálgatunk, és még nekünk áll feljebb, hogy a német diákok kacagva, harsányan gázolnak el bennünket, és igazuk is van. Aztán még mindig nem hagytak békén, megkérdezték, hogy vallási alapon van-e problémám velük, itt már nagyon a bögyömben volt, hogy azt válaszolom, hogy módszertanilag nem okés ez a research, bármennyire little is, mert egyáltalán nem releváns válaszokat kapnak, hát mégis ki mondaná nekik szemtől szembe azt, hogy húzzatok haza, mondjuk erre azért van egy-két tippem, mivel azonban az aktív angol szókincsem és fogalmazási készségem a nullával lett egyenlő mostanra, a piackutatás szakmai alapjaira nem térhettem ki. Kérdezték: keresztény?, muszlim? mire már tényleg csak nagyon nevetni tudtam, egyrészt mert roppantul zavart, hogy nem jutott eszembe, hogy van a járda, másrészt mert most komolyan ki mondaná egy arabokat is tartalmazó társaságnak azt, hogy bocs, nem bírlak benneteket, hiába fényes nappal. Így aztán annyit nyögtem ki, hogy amíg nem terrorista, addig welcome, persze általában ez a legutolsó, amit megtudunk egy emberről, mármint hogy terrorista, sőt ezt a legtöbb esetben valamely fatális esemény után tudjuk meg csak, akkor meg már nagyjából mindegy is. Nyilván ezt a kifejtést már nem adtam elő, de nagyon bólogattak, majd megkérdezték, Can we take a picture of you with us? Még csak az kéne! – gondoltam, de No, thanks – mondtam, aztán elköszöntünk, és nekem eszembe jutott a járda, meg az, hogy azon kívül, hogy az egyetemeket és a belvárosi éttermeket nagyjából ők “tartják el”, még az a haszna is lehetne az itt létüknek, hogy beszélgetnek a helyiekkel, szuper lenne szerintem, mi tanulnánk angolul beszélni – mert érteni sokat értünk, de nem beszélünk, megismernénk őket, a világukat, ők meg minket, ha lenne valami nonprofit cégem, szerveznék ilyen beszélgetéseket, persze a magyarokból kiindulva ugyan ki jönne el?, de pl. lehetne nyugdíjasok számára a most felkapott számítástechnika meg internethasználat kurzusok mellé angol nyelvleckét is tartani, szerintem élveznék. De ez már csak az utóhang.
Update: ez nagyon idevaló:
http://index.hu/belfold/2015/03/31/megdobbentoen_nott_budapest_antiszemitizmusa/
hol volt, hol nem 